Tananyag

I. Helyismeret és szabályok

1. Csónakház Bekerített Előtere

Edzés kezdetekor ide érkezel, végén pedig innen távozol. A nyugodt átöltözés érdekében az edzés kezdete előtt 15 perccel érkezz meg, vége után legkésőbb 30 perccel indulj haza. Ezeken az időszakokon kívül az adott csoportba tartozó sportoló nem tartózkodhat a csónakház területén, mert az edzők nem tudnak értük felelősséget vállalni. Ennek értelmében érkezéskor és távozáskor jelentkezz az edződnél, hogy tudtára add, mettől-meddig kell felelősséget vállalnia érted.

A sporteszközök, valamint saját magad és társaid épségének megőrzése érdekében a csónakház területén szigorúan tilos a kerékpározás és a futás - ezt a szabályt a legszigorúbban ellenőrizzük, ugyanis a használt sporteszközök drágák és sérülékenyek, továbbá ütközés esetén a kiálló részeik súlyos sérüléseket okozhatnak.

Az UKSC tagjai jól nevelt, tisztességes gyerekek-fiatalok, a nem közénk valókat igyekszünk mielőbb kiszűrni, ennek értelmében trágár szavak használatát és egyéb, jó erkölccsel ütköző tevékenységeket nem tűrünk meg magunk között.

2. Öltözők és Zuhanyozók 

Az edzések előtt és után át kell öltöznöd, hiszen a kajak-kenu sport vízzel és izzadtsággal jár. Bár nem kötelező, javasoljuk, hogy edzés után zuhanyozz, mert - egészségügyi okokból - egyrészt a Duna nem túl tiszta vizét le kell mosnod magadról, másrészt nem szeretnénk, hogy a tömegközlekedési eszközökön az izzadtságszag miatt legyen sok hely körülötted. A zuhanyozás mindig legyen rövid, mert a csónakház melegvíz-készlete korlátozott, s rajtad kívül még sokan érkeznek vissza fázva az edzésekről, hogy megfürödjenek.

Edzésre legalább 3 váltás sportruhával (egy a szárazföldi, kettő a vízi edzéshez), valamint edzőcipővel és papuccsal érkezz. Az edzésen használt vizes ruhákat az öltözők helyett az előttük lévő szárítókra terítsd ki, továbbá ügyelj arra, hogy ne maradjon víztócsa utánad átöltözés után.
Az öltözőkben ne hagyj értékeket (például pénzt, órát, gyűrűt, nyakláncot), mert ezekért senki nem tud felelősséget vállalni. Mivel ez utóbbiak viselése sportolás közben a balesetveszély miatt nem megengedett, legjobb, ha otthon hagyod őket.

3. Mentőmellény, Hajó- és Lapáttároló, Hajótartó Bakok 

A vízi edzésekhez szükséges sporteszközöket itt találod. Minden egyes eszköz egyedi azonosító számmal rendelkezik, amelyeket - egyéb adataiddal együtt - használat előtt és után be kell írnod a Túranapló nevű füzetbe. Ez egyébként hatósági előírás amellett, hogy edződ tudja, hogy éppen mely sporteszközöket használod, amelyekért felelős vagy a kivétel és a visszahelyezés közötti időben. Ha hibát vagy friss sérülést észlelsz, azonnal szólj az edződnek - hibás sporteszközt használni balesetveszélyes, ezért szigorúan tilos.

A tárolókból sporteszközt kivenni és oda visszahelyezni csak az edződ engedélyével szabad. Az eszközöket használat után a hajótartó bakokon töröld szárazra, mert a nedvesség károsodást okoz az anyagban.

Visszahelyezés előtt köteles vagy edződet megkérni az általad használt sporteszközök szemrevételezésére, hogy tudomást szerezzen az esetleges kijavítandó sérülésekről, hibákról, illetve ne kerülhessen nedvesen maradt sporteszköz a tárolóba. Soha ne felejtsd el az általad használt eszközöket visszahelyezni a helyükre.

4. Motorcsónak-Tároló 

A vízből mentéshez és az edzésvezetéshez szükséges motorcsónakok helye. Erre a területre csak edzők és az általuk kijelölt sportolók léphetnek be, ugyanis a mentőhajók sérülése vagy hibája esetén biztonsági okokból nem tudjuk a vízi edzéseket megtartani.

5. Stég

A vízreszállás helye, ahol csak az edződ jelenlétében és engedélyével, a vízre szállás és visszaérkezés idejére a lehető legrövidebb ideig tartózkodhatsz. Vízreszállás előtt a hajót a stégen kell elhelyezned úgy, hogy orra a Duna folyásiránya és középvonala felé átlósan mutasson, de ne lógjon túl a stég határán. A hajó végén levő kormánylapátnak viszont ki kell lógnia a stégről, ugyanis ez a szerkezet nem bírja el a hajó súlyát - ráhelyezéskor mindenképpen károsodik.

6. Hajóleeresztő 

A mentő-motorcsónakok vízre engedéséhez szükséges lift, amelyet kizárólag az edzők üzemeltethetnek. A balesetveszély elkerülésének érdekében a hajóleeresztőn és a hozzá tartozó sínek területén tartózkodni szigorúan tilos.

7. Duna-folyó 

A vízi edzések helye, ahol csak az edződ jelenlétében és engedélyével tartózkodhatsz, ugyanis a folyóvíz számos baleseti lehetőséget rejt. Ezért megköveteljük Tőled a lehető legnagyobb, felelősségteljes odafigyelést magadra és társaidra, továbbá az edzői utasítások azonnali és maradéktalan végrehajtását. Vízre szállni csak hivatásos úszómester által kiállított vízijártassági igazolás birtokában szabad.

Általában szigorúan tilos ütközni hajósérülés és borulás veszélye miatt, egymásra vizet fröcskölni és szórakozásból fürödni, továbbá a Dunából inni súlyos gyomorbetegség veszélye miatt. A napsütés és hideg ellen védekezni kell, az edzésruhát pedig tisztán kell tartani a fertőzés veszélye miatt. 14 éves kor alatt a vízi edzés idejére kötelező mentőmellényt viselned.

Az elindulás és kikötés mindig folyásiránnyal szemben történik.

Folyásiránnyal szemben való haladáskor a lassabb vízfolyás által, a parthoz képest gyorsabb előrehaladás érdekében a parthoz a lehető legközelebb kell haladni úgy, hogy a lapát még éppen ne érintkezzen a parttal. Kivétel ez alól a kikötött úszóművek és vízi járművek kikerülése, ezeket a kikötőkötelekkel ellentétes oldalról, körbe távol maradva kell kikerülni.

Folyásirányban való haladáskor a gyorsabb vízfolyás által, a parthoz képest gyorsabb előrehaladás érdekében a parttól távol kell haladni, de a kitűzött hajóutat használni nem szabad.

Folyásiránnyal keresztben való haladáskor minél rövidebb úton, a lesodródás elkerülésére a hajó orrát kissé a folyásiránnyal szembe fordítva kell haladni úgy, hogy a sporthajó minden, nála nagyobb vízi járműnek köteles elsőbbséget adni. Ennek értelmében normál hajó útját 300, gyorsjáratú - például hordszárnyas - hajó útját 1000 méteren belül keresztezni, illetve ezeket oldalirányban 30 méternél, hátulról 60 méternél jobban megközelíteni tilos.

Borulás esetén kerülendő a pánik, hiszen csak arról van szó, hogy a vízbe kerültél és kapaszkodsz valamibe (a hajóba), ami a zárt légszekrényeknek köszönhetően nem süllyed el.
1. Kísérletet kell tenni a hajó lehető leggyorsabb visszafordítására, de ha ez elsőre nem sikerül, akkor szükségtelen a további próbálkozás.
2. A visszafordított hajóba vissza kell helyezni a kiesett felszereléseket és - a lábtér felé - a lapátot.
3. A hajó orrát átkarolva a legközelebbi partra ki kell úszni vagy - mentő-motorcsónak vagy gyakorlott társak közeli jelenlétében - mentésre várakozni.

Ügyelni kell arra, hogy a hajótestbe ne kerüljön több víz, ezért arra felmászni vagy a beülőbe kapaszkodva megdönteni - beleértve a sikertelen visszafordítási próbálkozásokat - nem szabad, mert egyre nehezebb lesz a partra úszni vele.
Mentőhajó közeli jelenléte esetén a mentést ennek személyzete irányítja, míg gyakorlott társak segítségével meg lehet kísérelni a visszaszállást a nem túl sok vízzel megtelt hajóba. Ehhez az egymás mellett úszó (a társ- és a saját) hajók között úszó sportoló két kezével a hajók beülőjén keresztül a fenék-középvonalnál fölnyomja magát és beül a saját hajójába, amelyből a legközelebbi parton teljesen kiönti az összes vizet. A vízen a hajót magára hagyva kiúszni a partra szigorúan tilos, mert életveszély alakulhat ki. Csapathajóban a felsorolt műveleteket a csapattagokkal összhangban, egyszerre kell elvégezni.

Vihar kitörésekor a lehető leggyorsabban ki kell kötni a legközelebbi parton és várakozni a szél elcsendesedéséig. Az eső nem akadályozza a sporthajós közlekedést, de ködben fokozott figyelemre van szükség, a partvonalat látótávolságnál jobban elhagyni nem szabad.

8. Csónakház Környéke 

A futóedzések helye. Használatos futó-edzésköreink - melyeket az edzések során elhagynod nem szabad - a következők.

Strandkör a strand zöld kerítésén kívüli úton

Flottilla-kör az előbbi kör kiterjesztve a Honvéd Folyami Flottilla laktanyájának kerítéséig

Erdei tornapálya kör keresztül a régi erdei tornapályán az újpesti szennyvíztisztító határáig és vissza

Összekötő-híd kör az előbbi kör kiterjesztve az Északi Összekötő Vasúti híd pesti parti pilléréig

9. Kondicionáló Terem 

Az erőfejlesztő edzésekhez szükséges felszerelések helye, ahol csak az edződ jelenlétében és engedélyével tartózkodhatsz vagy dolgozhatsz, ugyanis az itt található sporteszközök szakszerűtlen használata balesetveszélyes. Ezeket egyébként is csak komoly felelősséggel és körültekintéssel szabad használni, hogy ki lehessen zárni minden baleseti lehetőséget.

 

II. Vízisport-eszközök

1. Sporthajó

A sporthajó az előrehaladáshoz szükséges jármű, a sportolót ez tartja a víz felszínén, továbbá ebben találhatók meg a kényelemhez, a biztonsághoz és az irányításhoz szükséges eszközök, a hajó részei:
hajótest - a hajó vízen úszásához szükséges felszín, anyaga üveg- vagy karbonszálas műgyanta
légszekrények - a hajótest víztől elzárt területei, amelyek elárasztáskor is biztosítják a lebegést
beülő - a hajótest felső részébe vágott rés, amelyen keresztül a sportoló beszáll a hajóba
hullámtörő - a beülő körül lévő perem, amely megakadályozza a hullámok bejutását a hajótestbe
ülés - a beülőnél, a hajó alján lévő magasított ülés, amely kényelmes elhelyezkedést biztosít
kormányszerkezet - a láb megtámasztásához és a hajó irányításához szükséges eszköz, melynek részei a lábtámasz és/vagy kormányrúd vagy -pedálkormánylapát, továbbá az összekötő drótkötelek és szerelvények.

A kajak-kenu sporthajóknak több fajtája van, különböző sebességgel-stabilitással és férőhellyel rendelkezve. A fajtát (M-mini, P-portya, I-indián, T-túra, K-kajak, C-kenu) és a férőhelyet (1, 2, 4, 7) egymás mellett jelöljük:
tanmedence-pad a kezdők rögzített "hajója", amellyel a vízben való evezést lehet gyakorolni
MK1MK2MK4 a kis kezdők és sportolók versenyhajója, lassú, de stabil
PK1PK2PK4 a nagy kezdők hajója, lassú, de stabil
K1K2K4 a nagy sportolók versenyhajója, gyors, de instabil
IC4TC4 a kis versenyzők versenyhajója, a nagy sportolók túrahajója, lassú, de stabil
PC1PC2 a kis versenyzők versenyhajója, lassú, de stabil
PC7 a kis versenyzők versenyhajója, a nagy sportolók túrahajója, lassú, de stabil
C1C2C4C7 a nagy sportolók versenyhajója, gyors, de instabil

A sporthajónak a vízen úszáshoz minimum 10 cm vízmélység szükséges, ennél sekélyebb vízben már fennáll a kormánylapát megakadásának veszélye.

A szárazföldi szállítás nagy távolságokra hajószállító utánfutón, kisebb távolságokra kézben történik. Előbbinél a szállítás módja és a rögzítés a gépkocsivezető utasításai és felelőssége alapján történik. A kézben való szállításnál a beülő oldalát két - megfelelő távolságra lévő - kézzel kell fogni, illetve vállra akasztani. Két személyes szállításnál a hajó két végét ellentétes oldalról kell fogni, hosszú (például K4) hajó esetén a lengés és a törés megelőzésére középen is meg kell támasztani. A lapátokat és a tartozékokat a hajóval együtt, egy időben kell szállítani.

A hajók karbantartást igényelnek, az anyagkárosodás megelőzésére időszakosan zsírozni kell a fém alkatrészeket, továbbá a használaton kívüli időre a nedvességet teljesen ki kell belőle szárítani.

2. Kajak-(Kenu)-lapát

A lapát - és nem evező - a hajóval a vízen való gyors haladásra szolgál. A lapát a nyélből és a rajta egymáshoz képest - a szembeszél lassító hatásának kiküszöbölésére - derékszögben elfordított tollakból áll.

A tollak anyaga, mérete és formája különbözteti meg a lapátok fajtáit:
tanmedence-~ - a kezdők fa- vagy műanyag lapátja, vékony, könnyen áthúzható tollakkal, alacsony sebességhez
mini~ - a sportolók fa- vagy műanyag lapátja, közepes méretű, könnyen áthúzható tollakkal, átlagos sebességhez
fa verseny~ - a régi versenyzők falapátja, nagy, nehezen áthúzható tollakkal, nagy sebességhez
wing verseny~ - a versenyzők műanyag lapátja, nagy, nehezen áthúzható, speciális formájú tollakkal, nagy sebességhez

A kajaklapát hossza akkor megfelelő, ha felállított helyzetben a sportoló felnyújtott kezének ujjaival eléri a felső lapáttoll peremét. A toll mérete akkor megfelelő, ha a sportoló megfelelően nagy haladási sebesség mellett hosszú ideig (4 perc fölött) képes a csapásszámot 100 fölött tartani, rövid ideig (2 perc alatt) pedig képes elérni a 120-at.

3. Mentőmellény 

A sportoló testét magatehetetlenség esetén is a víz felszínén tartó, víznél könnyebb anyaggal (például parafa, hungarocell) kitömött mellény. A mentőmellény viselése 14 éves kor alatt kötelező, de minden kezdőnek ajánlott.

4. Mentő-Motorcsónak

Személyzetével a sportolót a vízből kimenteni képes, belső égésű motorral hajtott, több személyes, gyors kisgéphajó. A mentő-motorcsónakot csak érvényes hatósági kisgéphajó-vezetői engedéllyel szabad vezetni.

 

III. Vízi közlekedés technikája

1. Be- és Kiszállás

Be- és kiszálláskor - az elindulás és kikötés szabályainak betartásával - a hullámtörő középső-első csúcsát kell fogni, miközben a lábakkal közvetlenül az ülés elé kell lépni. Fontos, hogy a művelet közben a hajó egyensúlya végig megmaradjon, tehát az ülés közepére kell ülni és kerülni a hullámtörő széleibe való kapaszkodást, ez ugyanis az esetek nagy részében azonnali borulással jár.

2. Lapátfogás, Támasztás, Evezés

A kajaklapátot két kézzel, hagyományos, lefelé fordított teli marokkal kell fogni úgy, hogy a nyél fejtetőre való helyezésekor a könyök pontosan derékszögben legyen behajlítva. A lapátfogás során a továbbiakban ettől a fogástávolságtól eltérni nem szabad, ugyanis a leadott teljesítmény és a kifejtett erő aránya ekkor a legkedvezőbb.

Az evezésen kívüli idő alaphelyzete a támasztás, melyet mindkét oldalon automatikusan kell alkalmazni stabilitás-vesztés esetén. Támasztáskor a lapát fonákját a víz felszínére kell helyezni, arra kis nyomást gyakorolva tartani egyensúlyi helyzetünket.

Az evező mozdulatsor - egy kar mozgását figyelembe véve, miközben a másik kar mozgása két ütemmel eltolódik - négy ütemből áll:
1. vízfogás - alaphelyzet, a kar teljesen nyújtva, a törzs elfordítva, a lapáttoll merőlegesen a haladási irányra éppen érinti a vizet
2. áthúzás - lazán nyújtott karral, a törzs ellentétes irányú elfordításával nagy erővel végighúzni a lapátot, a hajótól kissé távolodva a törzs vonaláig
3. szabadítás - a törzs vonalától hátrafelé, kissé behajló karral fülmagasságig kiemelni a lapátot, majd tengelye körül a megfelelő irányba derékszögnyit elforgatni, felkészítve az ellentétes oldali vízfogásra
4. légmunka - a kart szemmagasságban kinyújtva, a törzs elfordításával előretolni a lapátot, a tolás végén alaphelyzetbe állítani

3. Haladás Előre és Hátra

A hajó kormánya középhelyzetben van, az evezés mindkét karral szimmetrikusan történik. Hátrafelé haladáshoz az evezés iránya ellentétes, de a lapáttoll nem fordul meg a vízben - ekkor a toll fonákja fogja a vizet.

4. Haladás Ívben

Az ívben való haladást olyan fordulókhoz használjuk, amelyek végrehajtására elég hely és idő áll rendelkezésre. E feltételek teljesülésekor kizárólag ezt a fordulási technikát alkalmazzuk. 

Ívben való haladáskor az evezés mindkét karral szimmetrikusan történik, a fordulót a hajó a kormánylapát megfelelő mértékű elfordítása után rövidesen megkezdi. Ha ez az elfordulási sebesség kevésnek bizonyul, az ívben haladás megoldható csak az egyik - a fordulás irányával ellentétes oldali - karral való evezéssel, miközben a kormányt továbbra is az előzőeknek megfelelően kell használni. Mellesleg ez utóbbi fordulási technika kormány használata nélkül is alkalmazható - például kormányhiba esetén.

5. Helyben Fordulás

A helyben fordulást csak és kizárólag abban az esetben alkalmazzuk, ha nincs elég hely vagy idő az ívben való fordulásra. Ekkor a hajó gyakorlatilag nem halad. A helyben forduláshoz a fordulás irányával ellentétes oldalon előre, a fordulás irányával megegyező oldalon hátra kell evezni. A kormányt a fordulás irányába kell elfordítani.

6. Haladás Oldalra

Az oldalra való haladást csak nagyon rövid távolságok áthidalására alkalmazzuk akkor, ha nincs elég hely vagy idő az előbbi manőverekkel való helyzetváltoztatásra. Az oldalra való haladáshoz a haladás irányának oldalán törzsünk vonalában távolra kinyúlva a hajótól a hajó irányába rövideket húzunk. A kormányt a haladással ellentétes irányba kell elfordítani.

7. Borulás, Vízből (Ön)Mentés

A vízből való (ön)mentéskor a borulás esetén alkalmazandó szabályok szerinti lépéseket kell végrehajtanunk.

8. Csapathajó

A csapathajó személyzete a vezérevezősből (stroke) és a csapattag(ok)ból áll.

A vezérevezős a hajó parancsnoka és irányítója, a csapattagoknak pontosan az ő utasításait, mozgását és ütemét (csapásszám) kell követni.

A végrehajtók, vagyis a fő erőkifejtők a csapattagok, tehát a hajó mozgatásáért fizikailag főként ők felelősek, az általuk kifejtett erőből adódó haladási sebességhez igazítja a vezérevezős az evezés ütemét - és soha nem fordítva.

9. Speciális Feladatok

A speciális feladatok végrehajtására ritkán van szükség, de adódhatnak olyan helyzetek, amikor alkalmazásuk sebességet vagy időt ad nekünk.
hajóban felállás - szükséghelyzetben (például maratoni versenyen) a kiszállási művelet gyorsítására a hajóban állva, siklással késleltetett kiszállás, melyre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a hagyományos kiszállásra
vízen való beszállás - szükséghelyzetben (például ha nincs a közelben beszállásra használható partszakasz) a hajón átlépve annak meglovagolása, amely helyzetből viszonylag egyszerűen le lehet ülni az ülésre
lapátátvétel hajó alatt - speciális, a legnehezebb egyensúlyi gyakorlat, mozdulatlan helyzetben kell végrehajtani
helycsere a vízen - két, egymás mellett álló hajóban helycsere, amelyhez egyszerre végrehajtott felállás és átszállás szükséges
hajóba visszamászás - szükséghelyzetben (például a parttól nagyon távoli boruláskor, segítség nélkül) a partra jutás gyorsítására a vízből kirugaszkodva a hajó meglovagolása, amely helyzetből viszonylag egyszerűen vissza lehet ülni az ülésre, erre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a borulásra
kézzel evezés - szükséghelyzetben (például lapáttörés vagy -vesztés esetén) mindkét kézzel szimmetrikusan való lapát nélküli evezés, amelyre ugyanazok a manőverező szabályok érvényesek, mint a lapáttal való evezésre.

 

IV. Fejlődési szintek

Végül, amikor már minden lépésen átestél, végighaladsz a vizsgázáshoz szükséges szinteken. A fejlődési szintek világosan megmutatják, hogy hol tartasz a kajakozás tanulásában. Az egyes szintek elérésére nincs szabott idő, általában mindenkinek más-más időtartam szükséges az ismeretek elsajátítására.

0
Elmélet
1
Lapátfogás, -forgatás és Evezés
2
Evezés Tanpadon/Tanmedencében
3
Evezés Csapathajóban
4
Evezés Egyeshajóban
5
Borulás, (Ön)Mentés
6
Evezés Borulás Nélkül
7
Evezés Oldalra
8
Evezés Hátra
9
Evezés Kézzel (Lapát Nélkül)
10
Vizsga

Ennek végeztével a soron következő vizsgán bemutathatod a tudásodat. Nem kell bonyolult, nehezen megtanulható dolgokra gondolni - a vizsgán sem várunk el Tőled mást, mint hogy bemutasd azoknak az ismereteknek egy részét, amelyeket minden edzésen szabályosan végigcsinálsz.

 

V. Vizsgakövetelmények

Helyismeret és Szabályok

 

E01 Mondd el, hogy edzés kezdete előtt mikor kell megérkezned, vége után mikor kell távoznod a csónakházból, valamint mit kell feltétlenül megtenned ezekben az időpontokban. 
E02 Sorold fel azokat a tevékenységeket, amelyek a csónakház területén szigorúan tiltva vannak.
E03 Mondd el, hova nem szabad és hova kell kiteríteni az edzésen használt vizes ruháidat.
E04 Sorold fel azokat a dolgokat, amelyekért az UIKC nem tud felelősséget vállalni, és sportolás közben nem viselheted. 
G05 Mutasd be, hogyan kell a sporteszközök tárolóiból hajót és lapátot elővenni és oda visszahelyezni.
E06 Mutasd be, hogyan kell szabályosan kitölteni a Túranaplót 1977 október 7-én, ha a vízreszállás időpontja délelőtt 9:25, a visszaérkezésé pedig délután 2:25.
E07 Mondd el, mi a teendőd, ha az általad használt sporteszközön friss sérülést találsz. 
E08 Mondd el, kinek az engedélyével szabad sporteszközt a tárolóból kivenni vagy oda visszahelyezni.
E09 Mondd el, kinek kell szemrevételezni a sporteszközöket a tárolóba való visszahelyezés előtt.
E10 Mondd el, kik léphetnek be a motorcsónak-tároló területére. 
E11 Mondd el, kinek jelenlétében és engedélyével, illetve utasításai alapján tartózkodhatsz a Dunán.
E12 Mondd el, milyen igazolás szükséges a vízreszálláshoz.
E13 Sorold fel azokat a tevékenységeket, amelyek a Dunán szigorúan tiltva vannak.
E14 Mondd el, mennyi idős kor alatt kötelező a mentőmellény viselése a Dunán.
E15 Mondd el, hogy az elindulás és a kikötés a folyásirányhoz képest milyen irányban történik.
E16 Mondd el, hogyan kell folyásiránnyal szemben haladni.
E17 Mondd el, hogyan kell folyásirányban haladni.
E18 Mondd el, hogyan kell folyásiránnyal keresztben haladni, illetve milyen távolságra lehet megközelíteni a vízi sporteszközöknél magasabb kategóriájú hajókat.
E19 Sorold fel a teendőket (önmentés, külső segítség) borulás esetére egyéni- és csapathajóban.
E20 Mondd el, mi a teendő vihar, eső vagy köd esetén a vízen.
E21 Sorold fel a használatos futóköreink útvonalait és az ezek elhagyására vonatkozó szabályt.
E22 Mondd el, kinek jelenlétében és engedélyével tartózkodhatsz a strand területén.
E23 Mondd el, kik üzemeltethetik a hajóleeresztőt és annak melyik részén nem szabad tartózkodni.
E24 Mondd el, kinek jelenlétében és engedélyével, illetve mikor és mennyi ideig tartózkodhatsz stégen.
G25 Mondd el és mutasd be, hogyan kell a hajót és lapátot a stégre helyezni.

Vízisport-Eszközök

E26 Sorold fel és mutasd be a kajak sporthajó részeit és rendeltetését, valamint szerelését.
E27 Sorold fel a kajak és kenu sporthajók fajtáit és jelölésüket, valamint jellemzőiket.
E28 Mondd el, mi az a legalacsonyabb vízmélység, amelyben a terhelt kajak sporthajó még úszni tud. 
G29 Mutasd be a kajak sporthajó fogását és szállítását rövid távolságra.
E30 Mutasd be, hogyan kell a vízteleníteni és bezsírozni a hajótest megfelelő részeit.
E31 Sorold fel a kajaklapátok fajtáit és jellemzőiket.
E32 Mondd el, hogyan kell a megfelelő hosszúságú és tollméretű kajaklapátot kiválasztani.
E33 Mutasd be a mentőmellény felcsatolását.

A Vízi Közlekedés Technikája

G34 Mutasd be a hajóba való be- és kiszállást.
E35 Mondd el és mutasd be a lapát fogását.
G36 Mutasd be a támasztást.
E37 Mondd el és mutasd be az evező mozdulatsort.
G38 Mutasd be 100 méteren a hajóval való egyenes előrehaladást.
G39 Mutasd be 100 méteren a hajóval való egyenes hátrahaladást.
G40 Mutasd be 100 méter átmérőjű körön a hajóval való ívben előrehaladást csak a kormányt használva az irányításra.
G41 Mutasd be a hajóval helyben való megfordulást.
G42 Mutasd be 100 méter átmérőjű körön a hajóval való ívben hátrahaladást.
G43 Mutasd be a hajóval oldalra való haladást.
G44 Mutasd be az önmentést borulás esetére.
E45 Mondd el a csapathajóban való evezés jellemzőit.
G46 Mutasd be 100 méter átmérőjű körön a hajóval lapát nélkül, kézzel való ívben előrehaladást csak a kormányt használva az irányításra.

 

 

 

Kapcsolat

Újpesti Kajak és Sárkányhajó Club (UKSC)

GE Tungsram Csónakház -

1044 Budapest (Újpest-Megyer), Üdülő sor 1.

Adószám: 18097405-1-41

Elit csoport

Giczy Csaba (+36 70 616-5789)

szakosztályvezető

Edzések:

H-P 16:00-18:30-ig

Szombat 9-11-ig

 

Versenyző csoport

Kosztyán József (+36 20 359-9501‬)

Edzések:

H-P 16:00-18:30-ig

Szombat 9-11-ig

 

Szabadidős csoport

Giczy Zsófia (+36 30 976-1055)

Edzések:

hétfő-péntek 16-18 óráig